Szakács Ferenc matematikatanárt négy évre szóló mandátummal kinevezték az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatójának. Szakács 1982-ben Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika karán diplomázott. Resicabányán tanított 1991-ig, majd Zimándújfalun, 1994-től a helyi általános iskola igazgatója. Közben másfél évig a Csiky aligazgatói teendőit is ellátta. Szakács Ferenc bízik abban, hogy összefogással eredményesen fognak dolgozni. A tanszemélyzetünk kis változásoktól eltekintve stabil. A Magyarországról kapott iskolabútorok és laborfelszerelések segítségével korszerű fizika laboratóriumuk van. Megvan a pénz a tornaterem és a körülötte lévő pincerész felújítására. A kollégiumban kap elhelyezést a nagy iskolai könyvtár, de itt, az anyaépületben is marad egy részleg a legszükségesebb kötetekkel, kézikönyvekkel. /Puskel Péter: A közös munkán alapuló stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./
2002. július 29.
Júl. 27-én tartották az aradi magyar sajtó napját. Immár második alkalommal emlékeztek meg a város közel másfél évszázados magyar sajtóhagyományairól. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztője kiemelte, hogy a szerkesztőség új épületének létrejöttében nagy szerepe volt Böszörményi Zoltán támogatásának. A sajtónapon jelen volt a Románia Magyar Újságíró Szervezet (MÚRE) igazgató tanácsa. Puskel Péter, a művelődési rovat vezetője szólt az aradi sajtó hagyományairól. Kiosztották a Simándi Böszörményi Zoltán országos riportverseny díjait. Csép Sándor, a MÚRE elnöke elmondta, hogy idén a különdíjakat az aradi szellemi élet egykori jeles személyiségeihez (Ficzay Dénes, Franyó Zoltán, Jávor Pál, Spectator, Kuncz Aladár, Szántó György, Tóth Árpád, Znorovszky Attila), illetve a Nyugati Jelen nevéhez kötötték. Délután a magyar riportírás két kimagasló személyisége, a székelyföldi származású Beke György és a kisiratosi gyökerű Sarusi Mihály mutatta be legújabb kötetét. /Puskel Péter: Szép ünnepe az újságírásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./
2002. augusztus 7.
Vincze Gábor szegedi történész felvállalta azt, amitől hazai történészek még ódzkodnak: az erdélyi kisebbségi szervezetek szerepének elemzését. E témakörből nemrég jelent meg testes tanulmánykötete. Aradon a Polgári Együttműködési Mozgalom meghívottjaként a Magyar Népi Szövetségről tartott érdekfeszítő előadást. Az erdélyi magyar történészek amolyan tabuként kezelik a háború utáni magyarság politikai és érdekvédelmi szervezeteinek /Magyar Népi Szövetség/ elemzését. Ugyanígy nem jelent meg megbízható tanulmány a Magyar Párt, vagy az 1944 tavaszáig működő Magyar Népközösségről sem. Vincze kimondta: a MADOSZ a Kommunisták Romániai Pártjának közvetlen irányítása alatt állott, tpvábbá mivel hevesen tiltakozott a II. Bécsi Döntés ellen, Észak-Erdélyben meglehetősen népszerűtlen volt. Ezért kellett megváltoztatnia a nevét Magyar Népi Szövetségre. Az MNSZ pártként működő politikai alakulat volt. Szó volt a Marosvásárhelyi Kiáltványról és a Román Szociáldemokrata Párton belüli Országos Magyar Bizottságról, illetve az 1946-os választási kampány idevágó részleteiről, valamint azokról a történelmi eseményekről, amelyek az 1947-es tisztogatás után 1953-ban az immár pár éve teljes passzivitásra kényszerült MNSZ feloszlatásához vezetett. /Puskel Péter: Anyaországi történész a Magyar Népi Szövetségről. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./
2002. augusztus 29.
Egy időre befejeződtek az ásatások a szépfalui archeológiai tábor területén. A munkálatokat tavaly azzal hagyta abba az aradi és kolozsvári régészekből álló kutatócsoport, hogy bebizonyosodott: nem Glogovácon volt a bizerei apátság, mint ahogy jó száz évvel ezelőtt Márki Sándor állította, hanem itt, Szépfalu határában, a helybeliek által török kút néven ismert területen. A török kút szinte teljes épségében a felszínre került. Aug. 26-án dr. Adrian Rusu (Kolozsvári Történelmi és Régészeti Intézet) és más régészekből, valamint történelem szakos egyetemi hallgatókból álló munkacsoport ismertette a befejeződött feltárási munka eredményeit. A bizerei apátságról - mint királyi kolostorról - a dokumentumok először 1183-ban tesznek említést. A település a 16. században a török invázió és a vallási reformok miatt elnéptelenedett. Az apátsági templom falai is a felszínre kerültek. Két templom romjaira bukkantak. Az első feltehetően a 11. század végén, a 12. elején épülhetett, és a felszínre hozott épületelemek alapján mozaik padozattal, fehér márványoszlopokkal, sárga és vörös csempedíszítéssel rendelkezett. Az 1150 után helyreállított második templom dekorációja már szerényebb volt. Az oltárhoz tartozó egyetlen tárgyi emlék se került felszínre. Az idei feltárás eredménye az apátság melletti, világi rendeltetésű épület. Az idei ásatások során azonosították az apátsági temetőt is, melynek minden csontváza felnőtt férfiről vall. Teljes feltárásról a hiányos anyagi források miatt jelenleg aligha lehet szó. A templomnak mindössze 15 százalékát, a temetőnek egy nyolcadát ásták ki. A szakemberek bemutatták a nagyon gazdag leleteket: oszlopfejek, portáltöredékek, kerámia és vörös márvány padozatdarabkák. /Puskel Péter: A bizerei apátság és a török kút. Szenzációs régészeti leletek a szépfalui ásatáson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./
2002. szeptember 2.
Aradon a tanács még áprilisban pályázatot írt ki a szoborállítási részletterv kidolgozására. A beérkezett pályamunkákat augusztus utolsó napjaiban értékelték. A legjobb pályamunkát a Renovatio Nova Kft. nyújtotta be. A kft. igazgatója, Sándor István műépítész elmondta, a helyi tanács szakbizottságában három lehetséges helyszín urbanisztikai részlettervének kidolgozására kérték fel a pályázókat. Az aradi Szabadság-szobor nagyjából 15x15 méteres területet foglal el, amelyet egy kovácsoltvas-kerítés övez. Az első szinten, mintegy 2 m magasban található a 13 honvédtábornok bronzplakettje, mintegy 4,5 m magasban a szobor négy oldalán helyezkednek el az allegorikus bronzalakok, végül 7,20 m magasságú a jelképes nőalak. /Puskel Péter: Egy lépés a Szabadság-szobor újrafelállítása felé. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2002. szeptember 3.
Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi óraadó tanár dolgozott a Jóbarátnál, a Kriterion Könyvkiadónál, volt megyei könyvtáros, szerkesztette az Erdélyi Szótörténeti Tárat; Nagyváradon és Kolozsvárott részt vesz a felső fokú újságíróképzésben, számos szakmai és civil szervezet tagja. 1991-től a Művelődés folyóirat főszerkesztője. Közben népművelőként járja az országot. Kisiratosra a médiatábor meghívott előadójaként érkezett. A Művelődés az 55. évfolyamnál tart. A folyóirat nehezen és, költségeit a pályázatok, a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium, a MÚRE és a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Communitas Alapítvány, esetenként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével tudják kifizetni. Most készül a szeptemberben megjelenő igen testes (120 oldalas) nyári, összevont szám, amely összefoglalója lesz a romániai magyar képzőművészeti életnek. Szabó Zsolt negyedmagával szerkeszti a lapot: Murad Bettyvel, Sütő Ferenccel és a már nyugdíjas Gábor Dénessel. Van egy megbízható, lelkes, külsős gárdájuk, szakemberek, egyetemi hallgatók. A folyóirat arculata némiképp változott. Egyrészt szűkítették a korábbi évek profilját, mivel egyes cikkek más szakkiadványokban is megjelenhetnek, ugyanakkor szélesítették is. E vonatkozásban először a szociális gondozást említette. A Művelődés felvállalta a településfejlesztés kérdését, a kis tájegységek fejlődési lehetőségeinek megvitatását. /Puskel Péter: Ötvenöt éves a Művelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./
2002. szeptember 7.
Szept. 6-án Aradon, a minorita kultúrházban megkezdte munkálatait a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMRB/ VIII. Honismereti konferenciája. Megvásárlásra kínálták a Bizottság lapjait és kiadványait, helyi kutatók könyveit. Eredeti látványosság volt a Szabadság-szobor kicsinyített mása, amelyet váradi és kolozsvári alkotók hoztak el a konferenciára. A hazai és anyaországi történészeket, muzeológusokat, helytörténeti kutatással foglalkozó tanárokat, mérnököket, újságírókat Dukrét Géza, a Bizottság nagyváradi elnöke, a házigazdák részéről Matekovits Mária aradi EMKE-elnök üdvözölte. A tavalyi kaplonyi konferencián ítélték oda először ebben a Fényes Elek-díjat. Akkor dr. Kovách Géza volt az első aradi, aki ebben a díjban részesült. Most egy másik aradi, Pávai Gyula tanár kapta meg az oklevelet és a díszes plakettet. Temes megyéből Pálkovács István, míg Szatmárból Fazakas Loránd tanárt illette meg a díj. A konferencia témája: A XX. század öröksége. Ujj János /Arad/ előadásban Arad történelmét foglalta össze, Puskel Péter a XX. századi neves aradi építőművészekről, a város modern arculatának kialakítóiról, Matekovits Mihály a város magyar oktatásának történetéről értekezett. Ugyancsak Matekovits Mihály mutatta be a helyszínen, a minoriták udvarán a Szabadság-szobrot. További érdekes előadást hangzottak el. Bemutatták a PBMRB bizottság gondozásában napvilágot látott új kiadványokat: Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros, Juhász Viktor Rév, Major Miklós Szilágynagyfalu és Jancsó Árpád Útijegyzetek c. könyvét. /Puskel Péter: VIII. Honismereti konferencia Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./
2002. szeptember 10.
A nyár derekán szabadtéri előadással mutatkozott be az aradi magyarság új színháza a Nyugati Jelen szerkesztőségének udvarán. A második premierre a szerkesztőség kávézójában került sor. Ez is jelzi, hogy modern, alternatív, sőt interaktív színházat kívánnak létrehozni. A társulatvezető Tapasztó Ernő. A mostani, szept. 7-i bemutatón egy olyan előadás magyar változatát láthatta a publikum, amelyet Lovas Zoltán, az Aradi Állami Színház művésze több mint százszor játszott románul. Az egyszemélyes darabot magyarra fordították. Premiernek számít Lovas Zoltán vállalkozása is. Ő ugyanis még sosem játszott anyanyelvén. A Duna TV, a bukaresti TV magyar adása, a helyi televíziók felvételt készítettek az előadásról. /Puskel Péter: Az Aradi Magyar Színház második bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./
2002. szeptember 11.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban egyelőre csak egy első osztályra elegendő gyermek iratkozott be. Meglesz a két V. osztály, az öt líceumi és a két szakiskolai első év, bár ez utóbbiak esetében a minimális létszám miatt jóváhagyásra van szükség. /Puskel Péter: Kevés az elsős gyermek. Tanévkezdés előtti csúcsnapok a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2002. szeptember 23.
Az Erdőháti Napok valamennyi eddigi színhelyén egy-egy kopjafát állítottak az esemény tiszteletére, valamennyit Szűcs Béla ny. lelkész (Ant) faragta. A templom előtt felállított erdőhegyit szept. 21-én Tőkés László püspök leplezte le. Először volt Erdőhegy-Kisjenő a házigazdája az immár hatodik alkalommal megrendezett Erdőháti Napoknak. Kisjenőtől Nagyszalontáig 14 település képviseltette magát ezen az ünnepen. Erdőhegy nem oly rég volt 650 éves, Kisjenő pedig 800. Az erdőhegyi református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Kovács Gyula, a helyi református gyülekezet lelkipásztora, az Erdőháti Szövetség elnöke magyarul, románul mondott köszöntőt. A Körös-mente Irodalmi Kör Csanádi János vezetésével ismét szép műsorral emelte az ünnep színvonalát. A nagyzerindi Rozmaring dalcsoport Kossuth-nótái nyitották meg a délutáni rendezvénysorozatot, amelynek fénypontja az Árpád-díj átadása volt. Ezt megelőzően azonban az ünnepelt, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, publicista, drámaíró, a vidék szülötte megtartotta előadását. Tőkés László püspök nyújtotta át az idei Árpád-díjat Csép Sándornak. A fórum témája az összetartozás erősítése volt. Az 1996-ban létrehozott Erdőháti Szövetség új elnöke Filep Ferenc árpádi lelkész, két alelnöke pedig Csanádi János és Kovács Gyula lett. /Puskel Péter: VI. Erdőháti Napok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./
2002. október 3.
Aradon az önkormányzat versenypályázat alapján a Renovatio Nova építészeti Kft.-t bízta meg a Szabadság-szobor visszaállítását célzó városrendezési terv kidolgozásával. Sándor István műépítész, a kft. vezetője szerint a legjobb helyszín az egykori Szabadság, a mai Avram Iancu tér. Zala György annak idején a tér mindmáig lényegében változatlan építészeti egységébe álmodta meg e mesterművét, és ide állították fel azt 1890-ben. /Puskel Péter: A Szabadság-szobor visszaállításának városrendezési tervéről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./
2002. október 11.
Manapság a magyar sajtóban mostoha sorsra jutott a riport. Ruffy Péter, Moldova György, Beke György nyomdokain kevesen lépkednek. A Nyugati Jelen idén e műfaj felkarolására másodszor rendezte meg a Simándi Böszörményi Zoltánról elnevezett országos riportpályázatot, és másodszor jelentkezik ennek a legjobb írásaiból válogatott kötettel a könyvpiacon. Ez a kötet jobb a tavalyinál. A beküldők a falurombolásról, a társadalmi élet kitaszítottjairól, az identitásvesztésről és a kitelepedésről szólnak a Szülőföld, édes mostoha című kötetben, melyet Jámbor Gyula szerkesztett. /Puskel Péter: Szülőföld, édes mostoha óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2002. október 12.
Okt. 11-én Kányádi Sándor költő Aradon, a Jelen Házban találkozott a kisiskolásokkal. A költő két évvel ezelőtt volt utoljára Aradon, s azóta újabb irodalmi díjjal, kötettel és sok-sok olvasótalálkozóval lett gazdagabb. Életkedve, munkaereje, humora töretlen. Most Budapestről érkezett. Puskel Péter a magyar irodalom legnagyobb élő költőjének nevezte Kányádit. Rendhagyó irodalom óráin kedvességével szinte lefegyverzi hallgatóságát. Ezután Simonyifalván, majd Kisjenőben találkozott olvasóival. Okt. 12-én Vajdahunyadon a ferences zárda óvodaterme, Déván a Traian Líceum díszterme lesz a találkozók helyszíne. A következő napokon Végváron, Újszentesen, Temesváron /a Bartók Béla Líceumban/ és Kisiratoson találkozik Kányádi Sándor az olvasókkal. /Puskel Péter: Magyar irodalmunk legnagyobb élő költőjével találkoztak az aradi kisiskolások. Kányádi "tanító bácsi". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./
2002. november 4.
Nov. 3-án új fejezet kezdődött a romániai magyar színjátszás krónikájában. Évadnyitó előadáson mutatkozott be a Jelen Ház színháztermében az immár hivatalos státussal rendelkező Aradi Magyar Színház. Fél évszázados szünet után újraindul a nagy múltú aradi magyar színjátszás. A Te rongyos élet! kabaréműsor alkalmas arra, hogy becsalja a közönséget az előadásra. /Puskel Péter: Szűknek bizonyult a nagyterem. Az Aradi Magyar Színház évadnyitója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./
2002. november 5.
Egyhónapos pesti tanulmányútról érkezett haza dr. Kovách Géza. Az aradi történész a Magyar Tudományos Akadémia Domus-ösztöndíjasaként anyagot gyűjtött a Tiszántúl jobbágyviszonyai a XVIII. század második és a XIX. század első felében című tanulmánykötetéhez. Kovách Géza, idős kora ellenére, ma is fáradhatatlanul kutat. Kisiratosi falumonográfiához is talált adatokat. A Concord Media Kiadónál van Arad megye eltűnt települései című munkája. /Puskel Péter: A jobbágyviszonyoktól a falumonográfiáig. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./
2002. november 11.
Nov. 9-én Aradon helyére került az eredeti Nepomuki-szobor hasonmása, Takács Mihály alkotása. A hasonmás felszentelésére a munkálatok teljes befejezését követően kerülhet sor. A 273 éves, restaurált eredeti szobor még sorsára vár. Remélhetőleg, mielőbb biztonságba helyezik. /Puskel Péter: Helyére került a Nepomuki Szent János szobra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2002. november 16.
Aradon, nov. 15-én délelőtt a Jelen Házban kezdte meg régióbeli találkozói sorát az E-MIL alkotóinak egy csoportja. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen szerkesztője mutatta be a vendégeket: a 75. életévében járó Fodor Sándor prózaírót, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnökét, s a jóval fiatalabb nemzedéket képviselő Sántha Attila költőt, a Liga ügyvezető elnökét, Kinde Annamária költőt, a Nyugati Jelen főszerkesztőjét, Orbán János Dénes költőt, prózaírót és Karácsonyi Zsolt költőt, a Nyugati Jelen egykori munkatársát. Az E-MIL alig egy éve alakult, és olyan feladatokat is felvállalt, amelyekre az írószövetségnek nem terjedt ki a figyelme. A megjelent fiatalok "transzközépnek" nevezik magukat. Ennek kifejtésére nem került sor. Szépírásaik azonban a szabadszájúság és a hangsúlyozott modernség jegyében születtek. Orbán János Dénes székely nyelvjárásban írt és székely tematikájú novellájára "rímelve" Sántha Attila egy prózát és egy "székely" verset, Kinde Annamária költeményét, Karácsonyi Zsolt három versét, Fodor Sándor humoros elbeszélését olvasta fel. /Puskel Péter: A jó vers a lélek gyöngyszeme...= Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./
2002. december 12.
Nem sikerült tartós folyóiratot meghonosítani Aradon se az avantgárdot hirdető Franyó Zoltánnak, se Szántó Györgynek, majd Fekete Tivadarnak, csupán a katolikus szemleként szerény elképzelésekkel induló Vasárnap állta ki az idő próbáját, ámbár visszhangja alig lépte túl a megye határait. Azután a 90-es évek második felében egy alapítvány ismét megkísérelte a "lehetetlent". 1997 decemberében elindította a Szövétnek folyóiratot. A kiadvány missziót vállalt, mert a fogyatkozó aradi magyarságnak szüksége van a napilap mellett egy évente hatszor megjelenő kulturális szemlére. A Szövétnek most ötéves, a jubileumot az átlagosnál is tartalmasabb decemberi számmal, illetve egy igényes naptárral "ünnepelte" meg. Aradnak van immár hagyományt ápoló és teremtő magyar középiskolája, öt megyét átfogó napilapja és hatodik évébe lépő kulturális szemléje. Vannak még Aradon civil szervezetek és szárnyát bontogató, a régiót is felvállaló anyanyelvű színház is. Nyílt titok, alakulóban van a nyugati országrész kisebbségi tollforgatóinak irodalmi munkásságát felvállaló kiadó is. /Puskel Péter: Ha megdőlnek a mítoszok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./
2002. december 13.
Hagyományteremtő célzattal tartották meg dec. 12-én a Csiky Gergely Napokat, megjelentek a testvériskolák küldöttségei is Zagyvarékasról, Budapestről, Békésről, Békéscsabáról, Szentendréről, Déváról, Sepsiszentgyörgyről és Temesvárról, továbbá a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői. Szakács Ferenc igazgató kifejtette azt a reményét, hogy tíz-húsz-százhatvan év múlva is lesz magyar diák a kisebbségi sorsban élő magyar közösségekben. Leleplezték Kocsis Rudolf aradi művész alkotását, Csiky Gergely drámaíró mellszobrát. Az intézet folyosóján látható volt az iskola diákjainak okleveleiből és serlegeiből összeállított gyűjtemény, illetve Az én iskolám tematikájú rajzkiállítás. A magyartanárok megyei módszertani köre a szomszédos Jelen Házban két korcsoportban versmondó versenyt szervezett. Ezután Pankotára mentek, ahol Csiky Gergely szülőházának falán elhelyezett tábla előtt Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. Bemutatták a májusban megalakult Csiky Gergely Egyesület eddigi tevékenységét. Este szalagavató bál volt. /Puskel Péter: Hagyományteremtő Csiky Gergely-napok Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2003. február 4.
Aradon, a megyei múzeumban látható kiállítás a közelmúlt egyik szégyenletes fejezetére emlékeztet. Több múzeum, illetve a Bánsági Svábok Szervezete közös vándorkiállításon mutatja be Románia több városában is a Baragán 1951-1956 elnevezésű kiállítást. A zord időjárású Baragánba deportáltak embereket, akiket politikai megbízhatatlanak minősítettek. A háború után a kollektív bűnösség vádja legerőteljesebben a hazai németséget sújtotta. A deportálásnak a Bánságban 40 ezer áldozata volt. A deportáltak közül sokan sose térhettek vissza szülőföldjükre, a halottak többsége jeltelen sírban pihen; akik átélték, azok mindent kezdhettek elölről, hiszen földönfutóvá váltak, mert házukat, vagyonukat elkobozták. /Puskel Péter: Baragán 1951-1956. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2003. február 6.
Febr. 5-én Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai a Jelen Ház kávézójában jöttek össze. Böszörményi Zoltán Aranyvillamos c. verseskötetét a költő jelenlétében dr. Brauch Magda mutatta be. /Puskel Péter: "...arasznyi létemet közös nevezőre hozni a végtelennel". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2003. március 4.
Márc. 3-án Aradon az RMDSZ helyi vezetőinek egy csoportja, valamint a Szabadság-szobor restaurálásában közreműködő szakemberek találkoztak Kolozsi Tibor szobrászművész-restaurátorral. A kolozsvári művész munkája a nagyszalontai Bocskai-szobor, illetve a gyulafehérvári templom négy külső barokk szobrának felújítása. Elmondta, hogy a szoboregyüttes jobb állapotban van, mint gondolta. A legfontosabb munkákat a minorita udvarban fogja elvégezni. Az Ébredő szabadság alakzatnál a szárnyakat is szét kell bontani, mert a tartó fémpántokat is kimarta a rozsda. Ezután következne a hiányzó részek megmintázása, a horpadások kijavítása. A munkát két évre saccolja, de ezt lehet gyorsítani, ha több emberrel dolgozhatna. A munkát úgy akarja megszervezni, hogy októberre álljon a téren a szobor. /Puskel Péter: Egy lépéssel közelebb a nagy álomhoz. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./
2003. március 15.
Aradon márc. 14-én a Csiky Gergely Iskolacsoport félemeletén ünnepélyesen leleplezték Kossuth Lajos domborművét, Dinyés László magyarországi szobrászművész alkotását. Szakács Ferenc igazgató köszöntötte a jeles budapesti szobrászművészt. Ujj János történelemtanár március 15. jelentőségét méltatva a nemzetek szabadsághőseiről szólt. Emlékeztetett arra, hogy Aradnak volt Kossuth-szobra, amelyet 1925-ben lebontottak, de most elmondhatjuk azt, hogy "Kossuth apánk visszatért" - mutatott rá. Dinyés László erre az alkalomra elhozta Aradra Szőllősy Károly (1842-1895) aradi iskolaigazgatóról írt új könyvét. A kismonográfia forgalmazásából befolyó összeget a Szabadság-szobor felállítására adományozzák. Petőfi és Kossuth itt, egymás szomszédságában, az iskola folyosóján örök jelképei az egyetemes szabadságvágynak. /Puskel Péter: Kossuth Lajos "visszatért". = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./
2003. március 18.
Évről évre mind kevesebb aradi, temesvári magyar fiatal választja a Babes-Bolyai Egyetemet, pedig a karok 70 százalékán lehet magyarul tanulni. Többségük magyarországi egyetemen szeretne tanulni, pályaválasztásukat első lépésnek tekintik az áttelepedéshez. Az újságíró reménykedik, hogy meg lehet megállítani a szürkeállomány exodusát. /Puskel Péter: A szürkeállomány exodusa. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2003. március 18.
Egy kezdeményező csoportot elindította az Aradi Szabadság-szobor Egyesület bejegyeztetését. A csoport tagjai Bognár Levente, Bölöni György, Búza Gábor, Cziszter Kálmán, Horváth Levente, Király András, Nagy István, Matekovits Mihály, Pávai Gyula, Tokay György és Ujj János. Mindenkire számítanak, aki részt kíván venni munkájukban. Gyűjtést akarnak kezdeményezni a szobor helyreállításához. /Bölöni György: Bejegyzés előtt a Szabadság-szobor Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./ Aradon a Szabadság-szobor Egyesület segíteni fogja a helyreállítást. Márc. 15-én Bálint György mérnök emberei lerakták a szobortalapzat utolsó kövét is a Csiky Gergely Iskolacsoport udvarára. Kocsis Rudolf szobrászművész, a talapzat restaurálási munkálatainak vezetője közölte, hogy egyetlen gránittömb se sértetlen. /Puskel Péter: Befejeződött a talapzatkövek kiszállítása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2003. március 25.
A budapesti Dinyés László rövid idő alatt belopta magát az aradiak szívébe. Először tavaly október 6-án mutatkozott be Aradon a szabadságharchoz és a 13 vértanú emlékéhez fűződő festményeivel, verseskötetével. Nem sokkal ezután az RMDSZ-székházban avatták fel Kossuth-domborművét. Most pedig a Csiky Gergely Iskolacsoportnak ajándékozta a Kossuth-dombormű gipsz változatát. Dinyés László új könyve a Szőllőssy Károly aradi iskolaigazgatóról (1842-1895) összeállított kismonográfia. Szőllőssy Károly, a polgári fiúiskola magyar- és némettanára az oktatás mellett jelentős helytörténeti munkát is végzett. Többek között megírta a Szentháromság-szobor történetét, az Arad vidéki tanítóegylet évtizedes működését, összeállította a helyi népoktatás intézeteinek névtárát, számtalan pedagógiai jellegű cikket közölt aradi lapokban és szakkiadványokban. Ezekből válogatott jó érzékkel és közölt szemelvényeket a szerző. A kötet az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének támogatásával jelent meg, és a bevétel teljes összegét a Szabadság-szobor újraállítására létrehozott alapítványnak utalják át. /Puskel Péter: Portré a XIX. század egyik jeles aradi tanáráról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2003. április 14.
Arad az elsők között kezdeményezett testvérvárosi kapcsolatot a szomszédos Gyulával. Tíz évvel ezelőtt a Kézfogások rendezvénysorozattal kidolgoztak egy határon átnyúló kapcsolatrendszert. Ennek eredményeként közös régiós pályázatok születtek. Arad részvétele a Gyula Napokon is természetes. Április 4-én Gyula megismerkedhetett Arad megye népművészetével, most pedig aradi diákok a foci- és a kosárlabdapályán mérkőztek a gyulaiakkal. Az aradiak gyulai bemutatkozása sikeres volt. /Puskel Péter: Arad napja a testvérváros Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2003. május 20.
Nagyváradon a Varadinum keretében tartották máj. 17-én A XX. század emlékezete, öröksége című, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztó ünnepségét. Idén 9. alkalommal írtak ki helytörténeti témájú pályázatot, tavaly után immár másodszor A XX. század emlékezete, öröksége címmel. A pályázatra 22 felnőttek és 17 diákok által írt pályamű érkezett. Baracsi Béla Deportáltak, hadifoglyok című, egyébként nagyon jó munkáját azért nem díjazták, mert korábban már megjelent könyv alakban. Az első díjat megosztva kapta Pásztai Ottó (a két világháború közötti nagyváradi amatőr színjátszásról írt dolgozatáért) és dr. Jósa Piroska (Csernák Béla nagyváradi református lelkész életét és munkásságát ismertető dolgozatáért), a 2. díjat megosztva Boros Ernő (a falurombolásnak áldozatul esett Tasnád melletti Gánáspusztáról írt dolgozatáért) és Puskel Péter (a végvári iparmágnás Neumann család történetét feltáró dolgozatáért) nyerte el. A diákok közül az első díjat Tőkés Máté érdemelte ki a Fekete-Körös menti 1919-es és 44-es vérengzésekről írt dolgozatáért. A díjazott dolgozatok nyomdafestéket látnak a Partiumi Füzetek sorozatban, a nem díjazott, de jól sikerült pályamunkák egy része megjelenhet a Partiumi Közlöny című lapban. /Kinál György: Szatmár megyei díjazott a Festum Varadinum ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./
2003. május 23.
Két aradi kiadó is remek könyvvel rukkolt ki egyazon esten. Máj. 22-én a Jelen Házban igen nagy érdeklődés kísérte Ujj János tanár és történész jelentkezését egy hézagpótló helytörténeti munkával. Az Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében /Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap, Arad/című munkát Zakar Péter szegedi egyetemi tanár méltatta. A jeles történész a könyvről szólva megjegyezte, hogy Ujj János nem konjunktúra könyvet tett le az olvasó asztalára, hanem egy olyan alapos munkát, amely nem fog elévülni. Ezután az erdélyi irodalom egyik "fenegyereke", Orbán János Dénes Teakönyvének bemutatója következett. A z Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötetét Sántha Attila méltatta. /Puskel Péter: A szép és hasznos könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2003. május 27.
Az aradi magyar értelmiség eredményesen munkálkodik. A Kölcsey Egyesület Fecskés Könyvei, az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kiadványai, illetve az Irodalmi Jelen Könyvek között egyre több a helytörténeti vonatkozás. Ujj János ezen a területen hézagpótló munkát tett le az asztalra. Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében című munkája megrázó sorsfordulóinkról szól. A szerző feltérképezte Arad megye egykori és még létező emlékhelyeit és emlékműveit. Azokat is, amelyekre templomokban, temetőkben vagy akár az utcán járva is rábukkanunk, de azokat is, amelyekről csak a települések idős emberei tudnak. És persze azokat is, amelyeket a két világháború közötti években sorra eltüntettek vagy raktárak mélyére süllyesztettek, és nemzedékek sora sose hallott létezésükről. Lajstromozta a világháborúk elesettjeinek emlékét megidéző kereszteket, obeliszkeket is. Ez utóbbiakról ezen a vidéken egyetlen tudományos munka se jelent meg. /Puskel Péter: Könyv megrázó sorsfordulóinkról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
